2009. november 25., szerda

Zala vármegye

ZALA VÁRMEGYE CÍMERE


Származási hely: MoVarmegyek




Származási hely: MoVarmegyek
Zala vármegye elhelyezkedése


Származási hely: MoVarmegyek

Zala vármegye

100 %-ig MAGYAR TERÜLET!
75%-os magyar lakossággal.
Területe: 5 995 négyzetkilométer, elcsatolt 1 115 négyzetkilométer.
Megmaradt: 4 880 négyzetkilométer.
Szlovénia és Horvátország részesült belőle. 

Zala vármegye (latinul: Zaladiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területe Magyarország, Horvátország és Szlovénia között van felosztva.

Hazánk dunántúli részében található; határai: É-on Vas és Veszprém, K-en és DK-en Somogy vármegye, melytől részben a Balaton tava választja el; D-en a Dráva jelöli a határt Horvátország (még pedig Varasd és Belovár-Kőrös vármegyék) felé, Ny-on Stájerországgal és Vas vármegyével határos. Területe 5121,63 km2.

Éghajlata meglehetősen meleg; az évi középhőmérséklet Keszthelyen 10,2°C, Balatonfüreden 10,5°C, Csáktornyán és Nagy-Kanizsán 9,6°C, a hőmérséklet szélsőségei 37,4°C és 22,2°C. A csapadék évi mennyisége Csáktornya vidékén 883 mm, Nagykanizsán 789 mm, Zalaegerszegen 708 mm, Keszthelyen 672 mm, Balatonfüreden táján azonban jóval kevesebb.

ZALA VÁRMEGYE TÉRKÉPE


Származási hely: MoVarmegyek
Terményei az ásványországból: barnaszén (Bányavár) és kőolaj (Szelencés és Bányavár), valamint arany és némi ezüst, amit a Mura és Dráva medréből mosás által nyernek.

Termőterülete 543154 ha; ebből szántóföld 223111 ha, kert 11610 ha, rét 70923 ha, legelő 69246 ha, nádas 1132 ha, szőlő 18181 ha s erdő 148951 ha, míg a nem termő terület 49675 ha. Főbb terményei, melyek igen nagy mennyiségben és jó minőségben teremnek: búza (50734 ha), rozs (52223 ha), árpa (22491 ha), zab (13451 ha), tengeri (37344 ha), burgonya (10520 ha), továbbá köles, tatárka, repce, len, kender, cukorrépa, hüvelyes vetemények. Gyümölcse bőven terem. Szőlői a filloxera pusztítása folytán 1882 óta 24611 ha-ról 18111 ha-ra szálltak alá. Az erdők területe igen nagy; legtöbb (74873 ha) bükkös, kevesebb (59502 ha) tölgyes, a többi kevés fenyves.

A vármegye állatállománya az 1895. évi összeírás szerint: 182077 szarvasmarha (ebből 51359 magyar-erdélyi, 78416 piros-tarka), 34648 ló, 695 szamár, 54 öszvér, 896 kecske, 187650 sertés és 149517 juh. Nagyobb állattenyésztések a következők: ménesek Keszthelyen, Nagyrécsén, Ormándon, Pölöskén és Zalaváron; magyar gulyák Keszthelyen, Nagyrécsén, Kilimánban, Pölöskén, Barandon és Alsórajkon; tehenészetek Keszthelyen, Zalaapátiban, Petriventén, Szigligeten és Bessenyőn; juhászatok Zalaapátiban és Zalaszentmihályon. A lótenyésztés emelésére 37 fedeztető állomás van. Jelentékeny a baromfitenyésztés; összesen 745128 baromfit írtak össze. A méhészetet is meglehetős mértékben űzik; 425 községben s pusztán 13373 méhcsalád van. Az erdőkben sok a vad, a Balatonban jelentékeny a halászat.

A lakosság száma 1870-ben 333237 volt, 1880-ban 359984, 1891-ben pedig 404699. A katonai népesség 1058 fő. 1 km2-re átlag 79,2 lélek jut, így Zala a legsűrűbben népesített vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 296145 magyar (73,2%), 6355 német (1,6%), 79737 horvát (19,7%) és 21380 vend (5,2%). A magyarság tíz évi szaporulata 34483 lélek, vagyis 13,2%. A nem magyar ajkú lakosság közül 17357 lélek (16%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 369665 róm. kat. (91,3%), 8135 ág. evang. (2%), 11926 ev. ref. (2,9%), és 14820 izraelita (3,7%).

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 2328, őstermelés 125875, bányászat 29, ipar 17687, kereskedelem 3498, hitel 107, közlekedés 1298, napszámos 16339, házi cseléd 9047, háztartásban 77071, egyéb foglalkozású 658, foglalkozás nélküli 14 éven alul 134881 és 14 éven felül 12676. A lakosságnak túlnyomó foglalkozása a földmívelés, bortermelés és állattenyésztés. Az ipar még nagyon is jelentéktelen, néhány sör-, cognac-, szesz-, élesztő- és téglagyárra szorítkozik; felette nagy (közel 7000) a kis szeszfőzők száma. A kereskedelem leginkább Nagykanizsán, részben Zalaegerszegen és Csáktornyán összpontosul. A hitelintézetek száma 33, köztük 3 bank, 19 takarékpénztár, 11 szövetkezet.

A forgalom eszközei minden irányban haladó vasúti vonalak (355 km, 49 állomással), melyeket igen sűrű közúti hálózat egészít ki; van ugyanis a vármegyében 267 km állami út, 1190 km törvényhatósági út és 1445 km (kiépítetlen) községi út. 
 ZALA VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

Közművelődési állapota, noha újabban jelentékenyen fejlődött, még nem tekinthető kielégítőnek; a hat éven felüli férfinépességnek 34,4%-a, a női népességnek 43,7%-a nem tud sem írni, sem olvasni és a tanköteles gyermekek 10%-a nem látogat iskolát. A számos apró község sajátságos kialakulása s az iskolai csatlakozás földrajzi nehézségei dacára ma már 414 elemi iskola van a vármegyében. Felső népiskolák vannak a balatonfüredi Erzsébet-szeretetházban és Sümegen. A vármegye 11 polgári iskolája közül öt leányiskola. Van 7 iparostanonc-iskola és 3 alsófokú kereskedelmi iskola. Nagykanizsán van egy börtöniskola. A kisdedek védelmére van 17 kisdedóvoda, 7 állandó, 37 nyári gyermekmenedékház. Összesen tehát 61 óvóintézet. Van Csáktornyán egy állami tanítóképző intézet. A vármegye nemzetiségi vidékein az utóbbi időszakban közel 60 új tanítói állás szerveztetett. A kizárólag népoktatási tanintézetekben működő tanítók és tanítónők száma 686, kik ez idő szerint 64584 tényleg iskolázó tankötelest oktatnak. A kereskedelmi képzést két felső kereskedelmi iskola látja el Zalaegerszegen és Nagykanizsán. Nők számára kereskedelmi tanfolyam nyittatott Zalaegerszegen. Balatonfüreden van szeretetház. Keszthelyen egy állami gazdasági tanintézet, Tapolcán vincellériskola. Gazdasági képzést nyernek a balatonfüredi felső népiskola növendékei is. Jelentékenyen fejlődött az utolsó időszakban a vármegye középiskoláinak állapota is. Új állami főgimnázium nyittatott Zalaegerszegen; a premontreiek keszthelyi algimnáziuma főgimnáziummá fejlesztetett. Nagykanizsán a kegyesrendieknek van főgimnáziuma; Sümegen pedig alreáliskola van. Ekképp a vármegye összes tanintézeteinek száma 510. A szellemi élet középpontjai Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely és Csáktornya.

Zala vármegye területe 12 járásra és két rendezett tanácsú városra oszlik, 16 nagy- és 550 kisközség van benne. A községek általában véve igen kicsinyek; 2000-nél több lakosa 23-nak van; legnépesebbek: Nagykanizsa 20619, Zalaegerszeg 7811, Keszthely 6195, Tapolca 5839, Sümeg 5384 és Csáktornya 4046 lakossal. Székhelye: Zalaegerszeg. Az országgyűlésbe Zala vármegye 9 képviselőt küld.
(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye tizenhárom járásra volt felosztva:
dátum:
Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)