2009. november 24., kedd

Abaúj-Torna vármegye

ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE CÍMERE


Származási hely: MoVarmegyek




Származási hely: MoVarmegyek
Abaúj-Torna vármegye elhelyezkedése


Származási hely: MoVarmegyek
Abaúj-Torna vármegye

Területe: 3 317 négyzetkilométer, elszakítottak: 1 645 négyzetkilométert! Megmaradt: 1 672 négyzetkilométer. Lakossága: 158 077, ebből kiszakítottak: 74 730 lelket. 
Abaúj-Torna vármegye (szlovákul: Abov-Turňa, németül: Abaujwar-Tornau, latinul: Comitatus Abaujvariensis et Tornensis vagy Comitatus Abaujvarisis et Tornensis) közigazgatási egység Magyarország felvidéki részében 1881 és 1945 között. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik.
Megyeszékhely: Kassa, lakossága: 44 211 fő volt 1910-ben, 1920-ban elcsatolva! Abaúj vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 91 428 fő. A tótok bevándorlása nem volt korlátozva, így is a lakosság háromnegyede magyar!

Szepes, Sáros, Zemplén, Borsod és Gömör vármegyék között terül el.

A megye éghajlata mérsékelt, a déli részekben melegebb, az északi hegyes vidéken jóval hidegebb; az évi átlaghőmérséklet Kassán 8,8°C, a július és augusztus hőfoka 19,6°C, a januáré -3,8°C, az észlelt hőmérsékleti szélsőségek 29,8°C és -17,7°C, ingadozás 47,5°C. A csapadék évi mennyisége 602 mm. 

ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE  TÉRKÉPE


Származási hely: MoVarmegyek
A megye földjét tekintve a gazdagabb megyék közé tartozik; legtermékenyebb a Hernád völgye, s az ezzel összefüggő Bódva és Ida völgye; a Szárazföld és Cserehát már jóval hátrább áll, de szegénynek nem mondható, fát pedig legtöbbet e két terület szolgáltat, míg a Hernád völgyét szegélyező hegyek inkább szőlőben és gyümölcsben gazdagok. Legszegényebb a tornai mészkőfennsík, ahol a pálinka és vele az erkölcstelenség is igen elterjedt. Főbb termékei a búza, melyet főleg a szikszói, kassai és csereháti járásban termelnek, rozs, árpa, őszi repce (a csereháti járásban), zab és kukorica (a szikszói és tornai járásban); ezenkívül kevés köles, sok kendermag, len, burgonya, lucerna, lóhere és bükköny. Cukorrépát a kassai és szikszói j.-ban termelnek, káposztát az Ósva völgyében. Igen jelentékeny a bortermelés is, mely tekintetben Aszaló válik ki, ahol jó aszú és szomorodni bort termesztenek, az utóbbit Árka, Bodókő-Ujfalu, Bodókő-Váralja és Erdő-Horváti is termeli. Nevezetesebb bortermő helyek és vásárok még Hejce, Abaúj-Szántó, Abaúj-Szikszó, Forró, Torna, Devecser és Fancsal. (A filloxera nagyobbrészt elpusztította a szőlőket.) Gyümölcs legtöbb és legjobb terem Göncön, ahol évenként 3-4000 forintot jövedelmez; a gönci cseresznye és kajszibarack, továbbá Fony, Hejce, Erdő-Horváti, Mogyoróska, Regécke, Jablonca, Körtvélyes, Telkibánya, Füzér s a Cserehát számos községének nemesített gyümölcse jelentékeny kiviteli cikket képez. Van a megyében összesen 140021 ha szántóföld, 6035 ha kert, 27694 ha rét és kaszáló, 33416 ha legelő, 4521 ha szőlő és 119641 ha erdő, túlnyomóan tölgyes és bükkös, s csak kevés (4786 ha) fenyves; a nagyobb favásárok Kassán, Erdő-Horvátin és Tornában vannak.

Jelentékeny az állattenyésztés, mely kiterjed lóra, szarvasmarhára, juhra és sertésre egyaránt, habár a juhtenyésztés újabban ijesztően hanyatlik. Találtatott a megyében (1883) 18737 ló (1000 lélekre 101), legtöbb a szikszói, csereháti és kassai járásban, (1880) 49457 magyar fajtájú, 10427 színes fajtájú és 1410 hízó szarvasmarha, amely főleg Kassán, Szikszón, Szepsin, Göncön, Jászón, Tornán, Enyickén és Szinán kerül eladásra; továbbá 16845 magyar s 124069 nemesített juh (1870 még 229646) s 34457 sertés. A méhészetet (9026 méhkas) leginkább a csereháti járásban űzik. Házi szárnyas és vad szintén bőven van; halak Kassán és Alsó-Mecenzéfen kerülnek piacra.

Az ásványország szolgáltat vasércet (Alsó- és Felsőmecenzéf, Rákó, Stoósz), rézércet (Felsőmecenzéf), ezüstércet (Telkibánya, Aranyidka), antimont (Jászó-Mindszent), továbbá kisebb mennyiségben jáspist, kalcedont karneolt, agátot, valamint jó cserepesagyagot, kályhásagyagot, porcelánagyagot s földet (Hollóháza), quarcot, tűzkövet, azbesztet, mészkőt, márványt (Jászó), malomkövet (Nagyszalánc, Ránk); építőanyagként a trachit, mészkő és dolomit szolgál. Az ásványkincsek földolgozása az aranyidkai m. kir. ezüstko-hóműben, a kassahámori vasgyárban, az alsó-mecenzéfi kohóban történik. Somodiban újabban szénbányát nyitottak.

A lakosság száma 1880 óta kissé fogyott; (1891) 179884 lakosa közül 119526 magyar, 10010 német, 48240 tót s 249 rutén; vallásra nézve 103018 római kat. 17538 görög kat., 6630 ágostai, 40051 helvét és 12550 zsidó.

Foglalkozásuk szerint túlnyomóan földművesek és állattenyésztők; a kereskedelem főtárgyai a gabonaneműek, bor- és bányatermékek. Az ipar főszéke Kassa; ezenkívül a már említett ezüstkohókon és vasgyárakon kívül van jeles késgyára (Stoósz), kapagyárak (Alsómecenzéf), gépgyár és vasöntő (Kassa és a Csermely völgyében), téglavetők, porcelángyár (Hollóháza, Telkibánya), gőzfűrészmű (Nagyszalánc), bútor- és parkettgyár (Kassa), kékárugyár (Kassa), kötszövőgyár (Kassa), papírgyár (Kassa mellett a Csermely-völgyben), műmalmok (Kassa, Csány), sörfőzők, magy. kir. dohánygyár (Kassa), búzakeményitő- és sikergyár, valamint légszeszgyár (Kassa); Kassán a szalámi- és sódargyártás is virágzik.

A közlekedés főere a Magyar Kir. Államvasutak miskolc-kassai vonala, mely az egész megyét a Hernád mentén szeli, továbbá a Kassáról induló kassa-oderbergi, tornai és legenye-mihályi vonal. Országútja számos (380 km) és jó. Az anyagi élet emelésére 3 bank és 7 takarékpénztár szolgál.
ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE  TÉRKÉPE2

Származási hely: MoVarmegyek

A népoktatás ügye meglehetősen jó lábon áll; a (1890) 32469 tanköteles gyermek közül 4755 (14,6%) nem látogat iskolát; a 264 község közül 207-ben van iskola, 51 szomszédos községben járatja gyermekeit, s 8-nak semmiféle iskolája nincs. Ezenkívül van 7 kisdedóvó, 3 polgári iskola, 3 felsőbb népiskola, 5 iparostanulói tanfolyam, Kassán kat. főgimnázium, állami főreáliskola, kir. jogakadémia, kereskedelmi akadémia, katonai alreáliskola, gazdasági tanintézet stb. A lakók közül (1881) 46443 (36%) nem tud sem írni, sem olvasni.

A megye jelenleg 6 járásból, s egy önálló törvényhatósági városból áll. A megyében összesen 264 község és 1 sz. kir. város (Kassa) van, mindössze 27594 házzal. A községek többnyire aprók, 2000-nél több lakosa csak ötnek van. A megye székhelye Kassa. Ez az országgyűlésbe 1, a megye 7 képviselőt küld.
(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye székhelye 1920-ig Kassa, azután Szikszó, majd 1938-1944 között ismét Kassa, végül 1950-ig újból Szikszó volt.
A megye 20. század elején hat járásra oszlott:
A két világháború között a Magyarországon maradt terület járási beosztása kissé módosult az alábbiak szerint:
1938 és 1944 között, amikor a vármegye korábbi területe szinte maradéktalanul visszakerült Magyarországhoz, a járási beosztás az alábbiak szerint alakult:
  • Abaújszántói járás, székhelye Abaújszántó
  • Encsi járás, székhelye Encs
  • Gönci járás, székhelye Gönc
  • Kassai járás, székhelye Kassa
  • Szikszói járás, székhelye Szikszó
  • Tornai járás, székhelye Torna
A megyeszékhely, Kassa nem tartozott a vármegyéhez. 1876-ig szabad királyi város, azután pedig – e címét megőrizve – törvényhatósági jogú város volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése