Somogy vármegye

SOMOGY VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

SOMOGY VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Somogy vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Somogy vármegye

Területe: 6 675 négyzetkilométer.

Meghagyták nekünk!

Hazánk dunántúli részének legnagyobb vármegyéje, mely a Balaton tava és Horvát-Szlavonország közt terül szét. Határai É-on Zala vármegye (melytől a Balaton választja el), K-en Tolna és Baranya vármegye, D-en Horvát-Szlovonország (és pedig Belovár-Kőrös és Verőce vármegyék), melytől a Dráva folyó választja el, Ny-on ismét Zala vármegye. Területe 6590,94 km2.

Somogy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik.

Éghajlata elég mérsékeltnek mondható; Kaposvár évi közepes hőmérséklete 8,9°C, a legmelegebb hónap a július 21,3°C, a leghidegebb a december -0,9°C közepes hőmérséklettel; a hőmérséklet szélsőségei 37,0°C és -24,2°C, abszolút ingadozása tehát 61,2°C. A csapadék évi mennyisége Kaposváron 735 mm, észak felé gyorsan fogy, ellenben dél felé a Dráva mentén tetemesen nagyobb.

SOMOGY VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Somogy vármegye termőterülete 616125 ha, miből szántóföld 332437 ha, kert 6101 ha, rét 52540 ha, legelő 67913 ha, nádas 1169 ha, szőlő 14477 ha és erdő 141488 ha; a földadó alá nem eső terület 54491 ha. Somogy vármegyében a földmívelés legfőbb termékei: búza (82648 ha), rozs (48968 ha), árpa, zab, kukorica és burgonya, ezenkívül termesztenek még nagyobb mennyiségben kölest, tatárkát, repcét, kendert, kevés lent és hüvelyes veteményeket; igen jelentékeny a cukorrépa (2037 ha), valamint a takarmányrépa és takarmányfélék termelése. Somogy vármegye jeles dohányáról is ismeretes. A dombos vidéken a szőlő is jól díszlik, bár a filloxera itt is sok kárt tett (a szőlőterület 1882 óta 16004 ha-ról 11116 ha-ra apadt le, s a 239 szőlőtermelő község közül 1895-ig 83 volt filloxerától ellepve), jó bor terem a Balaton partján, továbbá Zákány és Zselic vidékén; az 1894-iki termés volt 15359 hl fehér, 6834 hl vörös közönséges, 27545 hl siller és 171 hl csemege bor. A vármegye területén 6 közcélú szőlőtelep van. Gyümölcsben Somogy szintén igen gazdag, helyenként a szelíd gesztenye is díszlik. A mezőgazdaság emelését célozza a vármegyei gazdasági egyesület és 3 gazdakör.

Az állattenyésztés eléggé fejlett; az állatlétszám volt: 110107 magyar fajtájú és 7873 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 4615 bivaly, 50813 ló, 764 szamár és öszvér, 170369 sertés, 517187 juh és birka és 879 kecske. A szarvasmarha-tenyésztésben a magyar fehér faj az uralkodó s az állománynak 2/3 része parasztbirtokosok kezén van. A hajdan híres lótenyésztés az utolsó évtizedekben úgy mennyiség, mint minőség tekintetében tetemesen csökkent, bár a legújabb időben a minőség ismét javult, ami részben a nagyatádi ménteleposztálynak, részben a 36 fedeztetési állomásnak köszönhető. A vármegye homokos részein a juhtenyésztés dívik, hasonlóképen a sertéstenyésztés. A házi szárnyasok száma: 540957 tyúk, 9495 pulyka, 95809 lúd, 52025 kacsa és 21106 galamb. A méhkasok száma 13770. A vad közül gyakori az őz, szarvas és dámvad, nyúl, fácán, fogoly, fürj, továbbá szalonka, vadkacsa; a ragadozók közül előfordul a róka, vadmacska, borz, vidra, sas, sólyom, karvaly stb.

Lakóinak száma 1869-ben 287555 volt, 1881-ben 307448 és 1891-ben 326835, mihez még 1187 főnyi katonai népesség járul; a népesség utolsó tíz évi szaporulata 19387 lélek, vagyis 6,3%. Egy km2-re jelenleg 50 lakos esik s így Somogy vármegye a középsűrűségű vármegyék közé tartozik. Anyanyelv szerint van a lakosok között 294242 magyar (90%), 19721 német (6,0%) és 10829 horvát (3,3%); a németek az igali és szigetvári, a horvátok az utóbbi és a nagyatádi járásban laknak tömegesebben; a magyarságnak tíz évi szaporulata 23093 lélek vagyis 8,5%. Hitfelekezet szerint van a vármegyében 231081 róm. kat., 16754 ág. evang., 66835 hevét és 12002 izraelita.

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 2067, őstermelés 92417, ipar 15408, kereskedelem 2538, hitel 75, közlekedés 1001, járadékból élők 1795, napszámos 17991, házi cseléd 5271, háztartás 70190, egyéb foglalkozású 607, foglalkozás nélküli 14 éven alul 105430, 14 éven felül 10978. A lakosság túlnyomó kereseti ága a földmívelés; az ipar egészben véve fejletlen, nagyobb iparvállalatai a kaposvári cukorgyár, 2 szeszgyár és számos gőzmalom, továbbá néhány tégla- és szódagyár. Házi ipar gyanánt a kenderszövést űzik. Az ipartársulatok száma 40. A hiteligények kielégítésére szolgál 14 takarékpénztár és 24 szövetkezet.

Közlekedésének fő erei egyfelől a Déli Vasút balatonmelléki és murakeresztúr-barcsi vonala, másfelől a MÁV budapest-fiumei vonala, melyek Dombovár-Kaposvár-Zákány irányában szelik a vármegyét; ezekhez számos szárnyvonal csatlakozik, minők Balatonszentgyörgy-Somogyszob-Barcs, Fonyód-Kaposvár, Kaposvár-Mocsolád, ezen vonalak hossza 425 km, a vármegye területén lévő vasúti állomások száma 64. Az állami utak hossza 88 km, a törvényhatósági utaké 650 km (miből azonban 409 km kiépítetlen), a községi (vicinális) utak hossza 829 km (ebből 809 km kiépítetlen). Jelentékeny közlekedési vonal a Dráva folyó is. A forgalom és ipar legélénkebb pontja Barcs.

SOMOGY VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

 

Közművelődés tekintetében Somogy vármegye az újabb időben szép fejlődésnek indult, bár mostani állapota még nem mondható teljesen kielégítőnek; a hat éven felüli férfinépességnek 25,5%-a, a női népességnek 32,7%-a sem írni, sem olvasni nem tud (a nők közül ezenfelül 11,9% csak olvasni tud) és az 56783 tanköteles gyermek közül 7,8% (1882-ben még 16%) nem jár iskolába. A vármegye területén összesen 495 iskola van, u. m. 2 főgimnázium (Kaposváron állami és Csurgón helvét hitv.), 1 földmívesiskola (Szentimre), 8 ipari és kereskedelmi iskola, 1 állami tanítóképző intézet (Csurgó) 2 polgári iskola (Kaposvár) és 405 elemi népiskola, továbbá 74 kisdedóvó intézet és 2 emberbaráti intézet. A népiskolákban összesen 539 tanító működik, kik közül 58 nem okleveles. A szellemi élet gócpontjai Kaposvár, Csurgó és Szigetvár.

Somogy vármegye 9 járásra oszlik, 1 rendezett tanácsú város van benne, 11 nagy- és 296 kisközség; a községek általában véve középnagyságúak, 2000-nél több lakosa 22-nek van; legnépesebbek Kaposvár 12544, Szigetvár 5078, Nagybajom 4658 és Barcs 4427 lakóval. Székhelye Kaposvár. Az országgyűlésbe a vármegye 8 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

• Barcsi járás, székhelye Barcs;
• Csurgói járás, székhelye Csurgó;
• Kaposvári járás, székhelye Kaposvár (rendezett tanácsú város);
• Lengyeltóti járás, székhelye Lengyeltóti;
• Marcali járás, székhelye Marcali;
• Nagyatádi járás, székhelye Nagyatád;
• Szigetvári járás, székhelye Szigetvár;
• Tabi járás, székhelye Tab.