Szatmár vármegye

SZATMÁR VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

SZATMÁR VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Szatmár vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Szatmár vármegye

/Satu Mare/

Területe: 6 287 négyzetkilométer, ebből elszakítva 4 525 négyzetkilométert!
Megmaradt: 1 762 négyzetkilométer.

A nemzetiségek aránya: 2/3 rész magyar, 1/3 rész oláh, a terület elcsatolás,
épp ellenkező: 2/3 részt kapnak az oláhok és 1/3 rész marad magyar!

Népessége:361 740 fő, ebből elcsatolva 251 906 főt!
Megyeszékhely: Nagykároly 15 924 fő,
Szatmárnémeti 34 892 fő, Nagybánya 12 855 fő,
Felsőbánya 4 418 fő, román rabságban!
Szatmár vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban
125 808 lélek.

Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság középső részén.
Területét 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Magyarország, Románia és Csehszlovákia között osztották fel. Területe 1910-ben 6287 km², ebből Romániához 4505 km² (71,7%) került, Csehszlovákiához pedig Nagypalád község (0,4%), ma Ukrajna része.

Határolja É-on Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye, Ny-on Szabolcs, D-en Bihar, Szilágy és Szolnok-Doboka, K-en az utóbbi és Máramaros vármegye. Területe 6491,23 km.

Éghajlata a lapályos részeken az Alföld szélsőséges égaljának jellemvonásait mutatja; a hegységekben ellenben zordabb, a hőmérséklet jóval csekélyebb és a csapadék sokkal több.

SZATMÁR VÁRMEGYE TÉRKÉPE
 

Származási hely: MoVarmegyek

Terményei az ásványországból igen sokfélék; Felsőbánya, Nagybánya, Fernezely, Láposbánya és Kapnikbánya vidéke hazánk leggazdagabb bányavidékei közé tartozik, ahol nagy arányban bányásznak aranyat, ezüstöt, ólmot és rezet; előfordul azonkívül ón, kén és kőszén.

A növényország is gazdagon van képviselve; a vármegye termőterülete 573642 ha, miből szántóföld 272087 ha, kert 6249 ha, rét 83755 ha, legelő 56187 ha, nádas 2423 ha, szőlő 3092 ha és erdő 149849 ha. Fő terményei a búza és tengeri, mely előbbi 1894-ben 63901 ha, utóbbi 60950 ha területen volt bevetve; jóval kevesebb a rozs (19911 ha) és zab (20476 ha), valamint árpa, kétszeres, köles és kender; említendő még a dohány, melyet 991 ha területen termelnek és a cukorrépa; továbbá hüvelyes vetemények, gyümölcs és dinnye. Szőlőinek területe az utolsó tíz év alatt a filloxera pusztításai folytán, mely 46 község szőlőit ellepte, 3092 ha-ról 1860 ha-ra szállt alá. A vármegyében kilenc közcélú szőlőtelep van.

Az állattenyésztés elég virágzó; az állatlétszám 110266 magyar fajtájú és 2866 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 1273 bivaly, 36968 ló, 433 szamár és öszvér, 126505 sertés, 158033 birka és 2277 kecske; nagyobb állattenyészete Kocsordon van. A lótenyésztés emelésére 15 fedeztetési állomás szolgál. A baromfi létszáma 370993 tyúk, 9073 pulyka, 108864 lúd, 51262 kacsa és 7210 galamb. A méhkasok száma 20298. Az erdőségekben sok vad (szarvas, őz, medve), a vizekben sok jó hal fordul elő; a vízi szárnyasok leginkább az Ecsedi lápban gyakoriak.

Lakóinak száma 1870-ben 308883 volt, 1891-ben pedig 323768, mihez még 684 főnyi katonai népesség járul. Egy km2-re 49,9 lélek jut s így Szatmár vármegye a közepes népsűrűségű vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van jelenleg (1891) 198429 magyar (61,3%), 13883 német (4,3%), 405 tót, 107947 oláh (33,3%), 1344 rutén és 1758 egyéb; a magyarság tíz évi szaporulata 30676 lélek, vagyis 15,1%. A magyarság a csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai, szatmári és nagykárolyi járásokban, valamint a négy városban túlnyomó többségben él; az oláhok a nagybányai, nagysomkúti és szinyérváraljai járásban vannak többségben, a németek csak az erdődi és nagykárolyi járásban képeznek nagyobb szigeteket. Hitfelekezet szerint van a vármegyében 53506 róm. kat. (16,5%), 138505 görög kat. (42,8%), 1932 görög-keleti, 2028 ág. evang., 104907 helvét (32,7%) és 22849 izraelita (7,01%).

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiségi kereset 2626, őstermelés 73618, bányászat és kohászat 3008, ipar 15322, kereskedelem 2890, hitel 99, közlekedés 494, járadékból élő 2691, napszámos 31418, házi cseléd 6776, háztartás 61741, egyéb foglalkozású 655, foglalkozás nélkül 14 éven alul 110802, ezen felül 10426. Ipara szórványos, de élénk; nagyobb iparvállalatai egy donga- és talpfakészítő-telep, 1 gőzfűrész és fűrészmalom, 1 szeszgyár, 1 téglagyár és 1 üveggyár; kisebb gőzmalmok és szeszgyárak nagyobb számmal vannak. Legjelentékenyebb a bánya- és kohóipar . Kereskedelme elég élénk; fő cikkei bányatermékek, gabonaneműek, fa és faáruk, bor és gyümölcs.

A vármegyét több irányban szelik a vasutak, melyeknek hossza 250 km, az állomások száma 45. Van a vármegyében 58 km állami, 665 km törvényhatósági és 638 km községi közlekedési út, utóbbiak azonban mind, valamint a törvényhatóságiak közül 216 km kiépítetlen.

SZATMÁR VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

Közművelődés tekintetében Szatmár vármegye nagyon hátra maradt; ugyanis (Szatmárnémeti várost figyelmen kívül hagyva) a 6 éven felüli férfi lakosságnak 51,2%-a, a női lakosságnak 63,5%-a sem írni, sem olvasni nem tud (Szatmárnémetiben 21,1% és 32,5 %) és a tanköteles gyermekeknek 39,9%-a (Szatmárnémetiben csak 1,8%) nem jár iskolába. A vármegyében (Szatmárnémetin kívül) összesen 507 iskola van, u. m. 2 főgimnázium (Nagybánya és Nagykároly), 1 bányászati iskola (Felsőbánya), 6 ipari és kereskedelmi iskola, 2 polgári és 411 elemi népiskola, továbbá 84 kisdedóvó és 1 árvaház (Szatmárnémetiben van ezenkívül 1 hittani intézet, 2 gimnázium, 2 ipari és kereskedelmi iskola, 1 tanító- és 1 tanítónőképző intézet, 1 polgári és 1 felsőbb leányiskola, 17 elemi népiskola, 3 kisdedóvó és 2 árvaház). A szellemi élet leginkább Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán központosul.

Szatmár vármegye 9 járásra oszlik és van benne 1 szabad királyi város és 3 rendezett tanácsú város, 15 nagy- és 288 kisközség, továbbá 628 puszta és telep. A községek általában véve középnagyságúak, 2000-nél több lakosa 19 községnek van; legnépesebbek: Szatmárnémeti 20736, Nagykároly 13475, Nagybánya 9838, Felsőbánya 4816, Mátészalka 4589, Szaniszló 4252 és Szinyérváralja 4008 lak. Székhelye Nagykároly. Az országgyűlésbe a vármegye 8, Szatmárnémeti városa 1 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

• Nagykárolyi járás, székhelye Nagykároly
• Szatmárnémeti járás, székhelye Szatmárnémeti
• Csengeri járás, székhelye Csenger
• Fehérgyarmati járás, székhelye Fehérgyarmat
• Mátészalkai járás, székhelye Mátészalka
• Szinérváraljai járás, székhelye Szinérváralja
• Nagybányai járás, székhelye Nagybánya
• Nagysomkúti járás, székhelye Nagysomkút
• Erdődi járás, székhelye Erdőd