Torontál vármegye

TORONTÁL VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

TORONTÁL VÁRMEGYE CÍMERE

Származási hely: MoVarmegyek

Torontál vármegye elhelyezkedése

Származási hely: MoVarmegyek

Torontál vármegye

Területe: 10 016 négyzetkilométer, elszakítva 9 758 négyzetkilométer!
Meghagytak: 258 négyzetkilométert.
Ez e terület a II.világháború alatt sem került vissza az anyaországhoz,
a 30% körüli német lakosság miatt is!
Lakossága: 594 343 fő, elszakítva 577 725 fő!
A vármegye nagyobb része szerbekhez ,- kisebb a románokhoz került.

Torontál vármegye (németül: Torontal, latinul: Torontaliensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották.

Hazánk déli részének egyik vármegyéje, a Duna-Maros szögében. Határai: É-on Csanád vármegye, melytől a Maros választja el, K-en Temes vármegye, D-en Szerbia, melytől a Duna választja el, Ny-on Bács-Bodrog vármegye és Szlavónia, melyektől a Tisza, ill. Duna választja el. Területe 9521,42 km2.

Éghajlata teljesen alföldi, D-i részében igen forró; az évi közepes hőmérséklet Nagykikindán 9,4°C, Nagybecskereken 10,0°C és Pancsován 11,6°C, a szélsőségek az utóbbi helyen -23,9°C és +43,0°C; a csapadék Nagykikindán 707 mm, Törökbecsén 676 mm, Pancsován 689 mm, de Nagybecskerek környékén csak 554 mm. 

TORONTÁL VÁRMEGYE TÉRKÉPE

Származási hely: MoVarmegyek

Torontál vármegye ásványos kincsekben nagyon szegény; köve nincs, csak téglakészítésre alkalmas agyag fordul elő helyenként.

Növényzete annál gazdagabb. Termőterülete 947178 ha, miből szántóföld 688730 ha, kert 10209 ha, rét 62841 ha, legelő 156044 ha, nádas 4764 ha, szőlő 12616 ha és erdő 11974 ha; a földadó alá nem eső terület 59861 ha. A vármegye egyike hazánk legdúsabb búzatermő helyeinek. A gabonafajok közül a búza képezi leginkább a művelés tárgyát (335881 ha); kívüle még a kukoricát termesztik igen nagy mennyiségben (211552 ha), míg zab (36650 ha), árpa (25990 ha) jóval kevésbé, rozs (5463 ha) és kétszeres (5040 ha) csak elenyésző csekély mennyiségben termeltetik. A gabonafajok legnagyobb piacai Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Párdány és Zsombolya. A gabonafajok mellett még repcét (10292 ha), burgonyát (4740 ha), kevés kölest, lent, kendert, rizst és hüvelyes veteményt termesztenek. Aránylag jelentékeny a dohánytermelés (1428 ha), legkivált a törökkanizsai, cseneji és zsombolyai járásban. Rét és legelő bőven van, ami az állattenyésztést jelentékenyen előmozdítja. A szőlőművelésnek még előbb, amidőn a szőlőterület még 11819 ha-t tett, sem volt nagy jelentősége; a filloxera pusztításai óta, mely 205 szőlőtermő község közül már 89-ben lépett fel és Pancsova szőlőit teljesen elpusztította, a terület 7668 ha-ra csökkent; a termelt bor csak helyi fogyasztásra szolgál. A vármegyében 8 közcélú szőlőtelep áll fenn. A gyümölcstermelés a helyi szükségletet sem képes fedezni. Erdeje igen kevés van, a faszükségletet legnagyobb részt Krassó-Szörény vármegye óriási erdőségei fedezik, melyekből a fa nagy része a Bégán jő le tutajokon s Pancsován és Törökbecsén kerül piacra. A Maroson is szállítanak fát.

Állattenyésztése igen virágzó. A vármegye állatállománya az 1895. évi felvétel szerint: 130841 magyar és 121554 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 320 bivaly, 176940 ló, 901 szamár, 23 öszvér, 302666 sertés, 284424 juh és birka s 184 kecske. A lótenyésztés újabb időben szép virágzásnak örvend és igen jelentékeny Franzfelden; a vármegyében van 38 fedeztetési állomás és Zsombolyán jeles ménes; a szarvasmarha tenyésztése inkább stagnál; nagyobb tehenészet van Zsombolyán, Csókán, Beodrán, Nagyszentmiklóson; leginkább kedveznek a viszonyok a juhtenyésztésnek, a juhállománynak azonban csak negyedrésze tartozik a nemesített fajhoz, a többi magyar vagy erdélyi juh. Nagyobb juhtenyésztést űz Törökkanizsa, Magyarcernya, Óbesenyő, Csatád, Szerbszentpéter és Nagyjécsa. A sertéstenyésztést nagyobb mérvben űzik Nagytorák és Osztern, a sertéskereskedést Tamásfalva, Partos és Csóka. Nagyobb marhavásárai által Nagykikinda, Zsombolya (e kettő különösen lóvásárai által), Nagybecskerek, Pancsova, Torontálvásárhely és Perlasz tűnik ki. Szárnyas állatokat a nagyobb városok környékén és a Béga-csatorna mentén fekvő községekben tenyésztenek nagyobb mennyiségben. A vármegyében összeíratott 1740941 baromfi. Állati termények közül szalonna és zsír jó forgalomba, utóbbival és nyers bőrrel Pancsova kereskedik. A méhészet újabb időben szépen emelkedik; 190 községben 27415 méhkas van. Igen jelentékeny a selyemtenyésztés, melynek tekintetében Torontál vármegye Bács-Bodrog után első helyen áll; 201 községben és pusztán 13566 család foglalkozik selyemtermeléssel. A gazdaság érdekeit több egyesület szolgálja, minők a vármegyei gazdasági egyesület és a németcernyai, perjámosi, nagyszentmiklósi és nagybecskereki gazdasági egyesületek vagy körök.

Lakóinak száma 1870-ben 546428 volt, 1891-ben 588750 lélek, mihez még 1316 főnyi katonai népesség járul. 1 km2-re 62 lélek jutván, Torontál vármegye a sűrűbben népesített vármegyék közé tartozik. A lakosság nemzetiségre nézve igen kevert; van 98129 magyar, 184827 német, 14031 tót, 87445 oláh, 4690 horvát, 186231 szerb és 9611 bolgár. A magyarság 10 évi szaporulata 16204 lélek, vagyis 20%. A nem magyar ajkúak közül csak 42924 lélek (8,7%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezetre nézve van, 273610 róm. kat., 3894 görög kat., 271267 görög keleti, 20848 ág. evang., 10504 helvét, 7139 izraelita és 1424 nazarénus.

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 3364, őstermelés 130533, bányászat 18, ipar 25697, kereskedelem 5411, hitel 192, közlekedés 1169, járadékból élő 5584, napszámos 54634, házi cseléd 9142, háztartásban 121740, egyéb foglalkozású 1242, foglalkozás nélküli 14 éven alul 215675 és 14 éven felül 15721 egyén. A lakosság legnagyobb része földmíveléssel és vele kapcsolatban állattenyésztéssel foglalkozik; a városokban és nagyobb községekben az ipar és kereskedés is élénk. Az ipar jelentékenyebb ágai: a selyemipar (Pancsován van állami selyemfonógyár), malomipar (számos gőzmalom), sörgyártás, ecetgyártás, szeszfőzés (mint népipart 3000 kis szeszfőzőben űzik), építő ipar, téglagyártás, mészégetés és bőripar; háziiparilag űzik a pamut- és gyapjúszövetek, valamint kosarak és kocsioldalak készítését. A kereskedelem és forgalom központjai Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Zsombolya és Törökbecse, a kereskedelem főbb cikkei gabona, élő állatok, fa, szalonna, zsír, nyers bőr, építőanyagok stb. A hiteligények kielégítésére 24 bank és földhitelintézet, 39 takarékpénztár és 27 szövetkezet áll fenn.

A közlekedést első sorban a vasutak közvetítik, melyek minden irányban keresztülszelik Torontál vármegyét; ezeknek hossza 910,8 km s 120 állomásuk van. Az állami utak hossza 128 km, törvényhatósági utaké 704 km (miből azonban 415 km kiépítetlen), a községi utaké 1198 km (de ebből 802 km kiépítetlen). Jelentékeny a hajóközlekedés a Dunán, Tiszán és Bégán, a tutajozás a Maroson és a Temesen.

TORONTÁL VÁRMEGYE TÉRKÉPE 2

Származási hely: MoVarmegyek

Közművelődés tekintetében még sok a teendő; a vármegyében a 6 éven felüli férfinépességnek 42,9%-a, a női népességnek 58,7%-a (Pancsova városában 26,8% és 39,8%) nem tud sem írni, sem olvasni és a tanköteles gyermekeknek 14,5%-a (Pancsován csak 2,3%) nem jár iskolába. A vármegyében (Pancsova 14 iskolájával együtt) 385 tanintézet van; u. m. 3 gimnázium (Pancsován állami fő-, Nagybecskereken községi fő-, Nagykikindán állami gimnázium), 1 földmívesiskola (Szerbnagyszentmiklóson), 11 ipari s kereskedelmi iskola, 2 állami felső kereskedelmi, 5 polgári, 2 felsőbb nép- és 362 elemi népiskola és 104 kisdedóvoda. A népiskolában 927 tanító működik, kik közül 22 nem okleveles és 25 nem képes a magyar nyelven való oktatásra. A különböző iskoláknál 261 iskolai könyvtár van, 47206 kötet különböző munkával. A szellemi élet Pancsován, Nagybecskereken és Nagykikindán központosul.

Torontál vármegye 14 járásra oszlik, és van benne 1 törvényhatósági joggal felruházott város és 2 rendezett tanácsú város, 164 nagy- és 53 kisközség. A községek általában véve nagyok, 2000-nél több lakója 114-nek van. Legnépesebbek: Nagykikinda 22768, Nagybecskerek 21934, Pancsova 17948, Szerbnagyszentmiklós 10340, Zsombolya 9580, Mokrin 8723, Melence 8691, Aracs 7550, Révaújfalu 7391 és Törökbecse 7276 lakossal. Székhelye Nagybecskerek. Az országgyűlésre Torontál vármegye 11 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)

1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:

• Alibunári járás, székhelye Alibunár
• Antalfalvai járás, székhelye Antalfalva
• Bánlaki járás, székhelye Bánlak
• Csenei járás, székhelye Csene
• Módosi járás, székhelye Módos
• Nagybecskereki járás, székhelye Nagybecskerek (rendezett tanácsú város)
• Nagykikindai járás, székhelye Nagykikinda (rendezett tanácsú város)
• Nagyszentmiklósi járás, székhelye Nagyszentmiklós
• Pancsovai járás, székhelye Pancsova (törvényhatósági jógú város)
• Párdányi járás, székhelye Párdány
• Perjámosi járás, székhelye Perjámos
• Törökbecsei járás, székhelye Törökbecse
• Törökkanizsai járás, székhelye Törökkanizsa
• Zsombolyai járás, székhelye Zsombolya